Hófehér, mint a hó...

Ma ültem az ablak előtt, és csak bambultam ki az utcára, miközben a hóesést néztem. A télben ez a kedvenc időtöltésem, nézni a hóesést, olyan, mintha egy hógömbben lennék. Ilyenkor mindig egy varázslatos érzés kerít hatalmába, és csak gondolkodok, a külvilág megszűnik számomra létezni, csak én vagyok, és a hófehér táj.
Elgondolkodom azon, hogy az élet olyan akár a hó. Mikor elkezd hullani, csodálatos dolog történik, ilyenkor talán elhiszi az ember, hogy van még a  földön csoda. Nem aggodalmaskodsz a jelenen, csak élvezed, a gyönyört, ami körül vesz téged. Ha csak egy percre is, de sikerül minden rosszat elfelejtened, ami ért téged, kizárólag is arra tudsz koncentrálni, ami szemed elé tárult, és ez nem már, mint a havazás. Hihetetlen dolognak tűnik, hiszen mi lehetne ennél szebb, és megnyugtatóbb. Már is jó érzéssel önt el az, mikor látom hófehér tájat, ami járatlan még, ahol nem hagyott senki sem lábnyomot.
Minden lehetetlennek tűnő dolog egy időre lehetségesnek tűnik, képes vagy tisztán látni az álmaidat, a vágyaidat. De még ha nem is örökre él benned ez a tudat, de legalább elmondhatod, hogy egyszer igen is erősen lángolt benned egy olyan érzés, aminek a segítségével bármire képes lehetnél.
Ebben a percben még az embereket is elfelejted, azt, hogy mit tettek veled, hogy megbántottak, tönkre tettek, hogy letiportak. Csak az, az érzés él benned, ami olyan hófehér, mint a hó, ami olyan tiszta, mint a hó. A legszívesebben örökre ebben a világban maradnék, mert ekkor képes vagyok elhinni, hogy igen is léteznek csodák, hiszen, ehhez hatalmas erő kellett, hogy Isten létre hozhassa a havat...De sajnos előbb utóbb mindennek vége szakad, és ezt el kell fogadnunk, mert az életben semmi sem örök, még a boldogság sem. Mindennek meg van a rendje az életben, és a hó akármilyen gyönyörű is, sajnos ez is lehet ronda, "gonosz". Aminek van pozitívuma, annak valahol lennie kell negatívumnak is. Az élet csak is így lehet harmóniában. A dolgoknak van rossz, és jó oldala, így kerek a világ, így lehet minden egyensúlyban.
Nos, nekem ez a véleményem, és ebben a pillanatban tényleg ezt éreztem, varázslat öntött el, amit még visszakívánok. A világon a legjobb dolog az, ha képesek vagyunk megbecsülni azokat az ajándékokat, amiket a természet ajándékozott nekünk, és én bátran elmondhatom magamról, hogy én képes vagyok megbecsülni...